Daniel Todoran-Rares: Milyen tanulmányaid vannak?
Cecilia Felmeri: Elvégeztem a jogi egyetemet (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár), bábszínész voltam 4 évig és ezalatt elvégeztem egy évet bábszínész szakon is. Végül filmrendezést végeztem a Sapientia Egyetem Film-fotó-média szakán. Jelenleg a bukaresti I.L Caragiale Egyetemen mesterizek filmrendezésből.
Daniel Todoran-Rares: Milyen animációs filmeket készítettél?
Cecilia Felmeri: Az első animációs filmemet a Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor keretén belül készítettem 2004-ben, és az volt a címe, hogy Kohinor. Ezután készítettem egy egyperces számítógépes animációt 2005 – ben, A bárányok halála címmel. Ez az Eurobarometru vizual pályázatra készült, melyet a Nemzetközi Kortárs Művészetek Központja szervezett Románia EU csatlakozása kapcsán. A bárányos filmmel elég sok díjat nyertem, és ezen felbuzdulva minden alkalmat megragadtam, hogy animációs filmet adjak le iskolai feladatok gyanánt: Lúciára (2006) és az Egypercesek (2006). Idén fejeztem be egy animációs dokumentumfilmet Mátyás királyról, ennek címe Mátyás, Mátyás (2010). Ez volt eddig a legkomolyabb animációs munkám, három animátorral és egy rajzolóval készítettem.
Daniel Todoran-Rares: Milyen díjakat kaptál a rövidfilmjeiddel?
Cecilia Felmeri:
A bárányok meghalása – közérdekű animációs reklámfilm, vizsgamunka, 1 perc, 2005
– Horvát Egyperces Filmek Fesztiválja, Pozega, 2008 – Unica díj
– CineMAiubit Nemzetközi Diákfilmfesztivál, Bukarest, 2006 – Legjobb animációs film díja
– Alternative Filmfesztivál, Marosvásárhely, 2005 – Duna TV díj a Legjobb határon kívüli magyar
alkotónak
– Prix Europa televíziós fesztivál, Spot kategória, Berlin, 2005 – Különdíj
– Eurobarometru vizual, Bukarest, 2005 – KülöndíjLúciára – animációs film, vizsgamunka, 1:40 perc, 2006
– Animest International Animation Festival, Bukarest, 2008 – Különdíj egy román filmnek
– Ffest, Kolozsvár, 2006 – Legjobb animációs film díjaEgypercesek – animációs film, vizsgamunka, 2:10 perc, 2006
– Animest International Animation Festival, Bukarest, 2008 – Különdíj egy román filmnekKakukk – kisjátékfilm, diplomafilm, 17 perc, 2008
– Kinoprobafest, Yekaterinburg, 2009 – A zsűri különdíja az eredeti stílusért
– Beginning, Szentpétervár, 2009 – Az eredeti stílusért járó Diploma
– Cinefest, Miskolc, 2009 – A jövő reménysége díj a legjobb magyar kisjátékfilmnek
– Cinefest, Miskolc, 2009 – A diákzsűri díja
– Simfest, Marosvásárhely, 2009 – A fesztivál fődíja
– Cinemaiubit Nemzetközi Diákfilmfesztivál, Bukarest, 2008 – A legjobb digitális fikciós film díja
– Ffest Országos Diákfilmfesztivál, Kolozsvár, 2008 – A fesztivál fődíja
– 7arte Nemzeti Filmfesztivál, Calarasi, 2008 – Legjobb diákfilm díja
– Hyperion Nemzetközi Diákfilmfesztivál, Bukarest, 2008 – A legjobb női főszereplő díja Barabás Rékának
– 39. Magyar Filmszemle, Budapest, 2008 – Az Országos Diákzsűri és az Edupress díja a
legígéretesebb fiatal tehetségnek
– Gopo díjra jelölés, Bukarest, 2009
– Mar del Plata Filmfesztivál, Mar del Plata, 2008 – versenyben
– Varsói Nemzetközi Filmfesztivál, Varsó, 2008 – versenyben
Daniel Todoran-Rares: Vannak futó projektjeid?
Cecilia Felmeri: Igen, egy újabb animációs dokumentumfilmet készítek elő a romániai Dracula turzimusról. A Mátyás, Mátyáshoz hasonló stílusúra tervezzük, de lehet, hogy ebben lesznek filmezett jelenetek is.
Daniel Todoran-Rares: Mit gondolsz a román animációs filmről?
Cecilia Felmeri: A jelenlegi román animációs filmet nem hiszem, hogy le lehet írni egységes jelenségként, inkább sok kis friss hajtásról beszélhetünk, ami itt-ott megjelenik, kibújik, még nem lehet tudni, hogy milyen lesz. Kis stúdiók, független alkotók összessége alkotja a jelenlegi román animációs filmet, melyeknek egy része profi, azaz ebből él meg, vagy próbál megélni, és általában reklámokat készít, a nagyobbik része viszont szerzői filmes alkotó, akik nem biztos, hogy animációs képzést kaptak, de részt vettek egy kurzuson, workshopon. Ezek az alkotók különböző anyagi háttérrel és technikai képzéssel rendelkeznek, ez pedig az animáció esetében igencsak meghatározza a stílus lehetőségeit is.
A román animátorok nagy általánosságban otthoni számítógépeken, amatőr körülmények között készítik el az egyszemélyes filmjeiket, gyakran hobby szinten. A színvonal pedig nagyon változó, de általánosságban véve emelkedő. Köztudott, hogy a profi animáció nagyon sok pénzbe kerül, a minőségi animáció még drágább mint a film, és én azt látom, hogy Romániában nagyon kevés az animációra fordított pénz. A román animációs film, akárcsak a román, vagy az európai film általában, képtelen eltartani önmagát, nem tud akkora nézőszámot produkálni, hogy megérje gyártani. Ezért állami támogatásra szorul, hogy fennmaradhasson, és nem hiszem, hogy belátható időn belül nagyot változna a helyzet. Ahhoz viszont, hogy az animációs filmek színvonala emelkedjen, az szükséges, hogy több pénzt és figyelmet szenteljenek az animációnak.
Ami viszont nagyon jó dolog, hogy lassanként újraéledni látszik az animációs filmek iránti érdeklődés Romániában is, végre megnézhetőek nem csak az itt készülő és egyre jobb szinvonalú filmek, hanem a külföldiek is, össze lehet őket hasonlítani, lehet róluk beszélni, vitázni. Ebben fontos szerepe van például annak, hogy megalakult az Animest filmfesztivál, amely animációs filmekre specializálódott,workshopokat szerveznek, blogok, honalpok jöttek létre, mint amilyen ez is, melyek az animációs
filmekről szólnak, ezeket népszerűsítik. Hátha a közönség figyelme megnöveli az animációs szakma presztizsét, és a pénzosztók figyelmét is felkelti.
Daniel Todoran-Rares: És mit gondolsz a magyar animációs filmről?
Cecilia Felmeri: A magyar animációs filmnek némiképpen sikerült folytatni a hagyományát, a híres Magyar népmesék sorozat is tovább folytatódik például, és a régi nagy animátorok is dolgoznak még. A régi stúdiók ott is szétestek viszont, helyükbe kisebb stúdiók alakultak, amik külföldi bérmunkákból igyekszenek eltartani magukat, és az alkotók igyekeznek legalább időről időre saját alkotásokat is készíteni állami támogatásból. Emellett egyre inkább teret kapnak a fiatal animátorok, akik nemzetközi szinten elismertek, fontos fesztiválokról hoznak haza díjakat. Magyarországon létezik animációs képzés a Moholy – Nagy Művészeti Egyetem keretén belül, méghozzá nagyon jó képzés. És ami nagyon áttekinthetővé teszi a szakmát, van Kecskeméten egy kétévente megrendezésre kerülő animációs fesztivál, ahol felsorakozik két év magyar animációs filmtermése.
Daniel Todoran-Rares: Kaptál javaslatot Magyaroszágról, vagy más országokból, hogy az animáció területén dolgozz?
Cecilia Felmeri: Valójában a Mátyás, Mátyás című film egyik gyártója egy budapesti produkciós cég volt, az Inforg stúdió. Ez egy nagyon jónevű stúdió, amely most az animáció iránt is érdeklődést mutat. Velük készítem a következő filmemet is.
Daniel Todoran-Rares: Milyen animációs filmek tetszenek?
Cecilia Felmeri: Minden animációs film tetszik, ami jó. Ami leginkább lenyűgözött amikor néztem, az a Bellevillei randevú volt.
Daniel Todoran-Rares: Jelenleg hol dolgozol?
Cecilia Felmeri: A Sapientia Egyetemen dolgozom gyakornokként. Animációt, vágást és forgatókönyvírást tanítok.
